Mitől nő gyorsabban a haj? 1. rész

Tegyük a szívünkre a kezünket, mindannyian szemeztünk már a vonzóbbnál vonzóbb, egészségesebb hajkoronát és gyorsabb hajnövekedést ígérő termékekkel. Vannak italok, vitaminok, gumicukrok, szépségporok, samponok és különféle olajok… Na de honnan tudhatjuk a bőség zavarában, hogy valójában mitől nő gyorsabban a haj? Honnan tudhatod, hatásos lesz-e a kiszemelt termék vagy csak jó marketing az egész? 

Előre jelezzük: 100% eredményt biztosító titkos receptet mi sem fogunk tudni tálalni. Blogunkban egy profi gyógyszer-vegyészmérnök szakember segítségével, Szalay Gergővel néztük át népszerű hajnövesztő szerek összetételét, mint például Magic Hair, Hair Bunny és a drogériák polcain megtalálható számtalan hajnövekedést serkentő termék. Azt megígérjük, hogy cikkünk végére megtudhatod, melyik hatóanyag mit tesz a szervezetedben és milyen hatásokra számíthatsz. Többé nem lesznek az összetevők idegenek, így tudatosabban választhatsz. Vágjunk bele! (Csak vicc, most nem vágunk, hanem növesztünk, tudjuk!)

MULTIVITAMINOK

Az összetevőket tekintve sok terméknél felfedezhetjük, hogy tulajdonképpen egy multivitamin készítményről beszélünk. Ha valakinek nincs rendes étrendje és nem visz be elég vitamint akkor segíthet, de csodát nem fog tenni csak ha ténylegesen vitaminhiányban szenved az illető. A férfiaknak szóló termékek összetételében MSM hatóanyagot is felfedezhetünk (erről később), ami tényleg egy jó dolog, de nagyon fontos a mennyiség! A klinikai kutatások 2-6 grammot ajánlanak, sok termékben 200mg körül találhatunk. Annyit semmiképp sem vitathatunk el, hogy a kiegyensúlyozott étrend nagyon fontos szerepet tölt be az egész tested, és így a hajad egészségében is!

VITAMINOK

Zsírban oldódó vitaminok: D, E, K, A. Ezek túladagolása könnyebb, mivel a szervezetben található zsírokba beleoldódik és nem ürül ki a szervezetből, így megeshet, hogy felgyülemlik a szervezetben. Ez főleg akkor veszélyes, ha az ember hirtelen fogyni kezd, ekkor a zsírban oldott vegyületek felszabadulnak és nagy koncentrációba kerülnek a véráramba, amelyek kifejtik hatásukat. A többi vitamin vízben oldódó csoportba tartozik így a felesleget a vese kiválasztja és a vizelettel távozik, ez esetben a túladagolás esélye sokkal alacsonyabb, azonban a sok munka megterhelheti a vesét. 

A-VITAMIN

Az A vitamin hiányának hatására a szervezet egy „energiatakarékos” állapotba kapcsol. A haj növekedésén, illetve annak regenerálásán ilyen esetben sok energiát tud spórolni a szervezet, így lelassulhatnak ezek a folyamatok (ez ugyanúgy igaz a bőr regenerálódására is). Lassul a ciklus, így a tüszők tovább maradnak az úgynevezett pihenő fázisban. A hiány pótlása megoldja ezeket a problémákat, de csodát önmagában ez sem fog tenni. 

Mivel, az A vitamin zsírban oldódó vitamin, érdemes vigyázni a túladagolással is, ebben az esetben a szőrtüszők sokkal gyorsabban elérik a növekedési szakasz végét, ami azt eredményezi, hogy gyorsabban hullanak ki, mint ahogy a test helyettesítheti a hajat. Szóval nagyon fontos, de mértékkel!

A hajnak A-vitaminra van szüksége ahhoz, hogy hidratált maradjon és növekedjen. 

D-VITAMIN

Van bizonyíték arra, hogy a D-vitamin hiánya hajhullást és egyéb hajproblémákat okoz. A D-vitamin serkenti a szőrtüszők növekedését, így ha a szervezetben nincs elegendő mennyiség, akkor a haj állapota romolhat. 

A D-vitamin szerepet játszik az új szőrtüszők létrehozásában. A szőrtüszők az apró pórusok, amelyekből az új szőrszálak nőnek ki. Az új tüszők elősegíthetik a haj vastagságának megőrzését és megakadályozhatják a meglévő haj idő előtti kihullását. Ennek a kapcsolatnak köszönhetően, megfelelő mennyiségű D-vitamin szedése elősegítheti a haj növekedését.

B-VITAMINOK

Az egyik legismertebb B vitamin, mely hozzájárul a hajnövekedéshez a biotin (más néven B7-vitamin vagy H vitamin). Tanulmányok azt mutatják, hogy tényleges összefüggés van a biotin–hiány és a hajhullás között. Bár a biotint gyakran használják alternatív kezelési módszerként a hajhullás ellen, főleg azok az emberek kapják a legjobb eredményeket, akik biotin-hiányban szenvedtek a kezelés előtt. A biotin-hiány azonban nagyon ritka mivel természetesen nagyon sokféle élelmiszerben fordul elő. Arról nincs adat, hogy az egészséges egyének hajnövekedését hogyan befolyásolja a biotin szedése.

Más B-vitaminok hozzájárulnak a vörösvértestek létrehozásában, amelyek oxigént és tápanyagokat szállítanak a fejbőrbe és a szőrtüszőkbe. Ezek a folyamatok fontosak a haj növekedéséhez, de ezek a B vitaminok is könnyen magunkhoz vehetőek kiegyensúlyozott étkezéssel. Arra azonban érdemes figyelni, hogy vegán diétával könnyedén kimaradhat megfelelő mennyiségű B12 bevitele a szervezetbe, hiszen ez a vitamin főleg húsokban, halakban és tojásban fordul elő. 

A B-vitaminok segítenek az oxigén és a tápanyagok szállításában a fejbőrben, ami elősegíti a haj növekedését. 

C-VITAMIN

A szabad gyökök meggátolhatják a haj növekedését, és öregíthetik azt. A C-vitamin egy erős antioxidáns, amely védelmet nyújt a szabad gyökök által okozott oxidatív stresszttől.2 Ezt leegyszerűsítve úgy kell elképzelni, hogy ezek a reaktív szabad gyökök mindenképpen reagálni akarnak valamivel. Ha jelen van valamilyen antioxidáns, a gyökök inkább az antioxdánssal fognak reagálni a szervezetben megtalálható sejtek alkotóelemei helyett. 

Továbbá a kollagén szintéziséhez a szervezetnek szüksége van C-vitaminra. A kollagén egy olyan strukturális fehérje, mely a sejtek közötti tér (extracelluláris mátrix) felépítésében, a csontok rugalmasságában és a porcszövetek felépítésében vesz részt, emellett a haj szerkezetének is fontos része. A C-vitamin segíti a vas felvételét is, mely egy szükséges ásványi anyag a haj növekedéséhez. 

E-VITAMIN

A C-vitaminhoz hasonlóan az E-vitamin is egy antioxidáns, ami segít védelmet nyújtani az oxidatív stresszel szemben. Egy kutatásban összefüggést találtak az alopecia areata (a kopaszodás egy formája, amikor lokálisan, foltokban hullik a haj) és az oxidatív stressz között. Az alopeciaban szenvedő betegek fejbőrében az átlagnál kevesebb antioxidánst találtak. Az önkéntes jelentkezőket tokotrienollal kezelték – mely az E-vitaminok családjába tartozó vegyület – 8 hónapig és 34,5%-os hajnövekedést tapasztaltak míg a placebo csoportnál 0,1%-os növekedést figyeltek meg.  

CINK

A cink fontos szerepet játszik a haj növekedésesben és javításában. Ezenkívül segíti a tüszők körüli olajmirigyek megfelelő működését. A cink hiány egyik gyakori tünete a hajhullás. Kutatások bizonyítják, hogy ebben az esetben cink tartalmú értendkiegészítők használata javítja a cink hiány okozta hajhullás tüneteit. 

KOFFEIN

Egy 2012-es kutatás szerint a koffein helyileg történő alkalmazása AGA-ban (Androgenetic alopecia, male pattern baldness) szenvedő pácienseknél a foszfodiészteráz inhibicóján keresztül, a gátfunkciók javításával stimulálja és elősegíti a hajnövekedést. Így hasznos adjuvánsnak tűnik az AGA kezelésében, azonban további vizsgálatok végzését javasolják, a koffein szerepének pontos felderítésére az AGA kezelésében.

A szájon át bevitt koffein és az AGA között az irodalomban nem lelhető fel olyan kutatás, mely igazolná ennek hatásosságát. 

MSM (METIL-SZULFINOLMETÁN): 

A metil-szulfonil-metán (MSM) népszerű étrend-kiegészítővé vált, amelyet különféle célokra használnak, beleértve annak leggyakoribb alkalmazását gyulladáscsökkentő szerként. Állatkísérletekben, valamint humán klinikai vizsgálatokban is megfigyelték hatékonyságát. Az MSM-et kiegészítőként használva számos egészségügyi állapot javítható: gyulladások, az ízületi/izomfájdalmak, az oxidatív stressz, az antioxidáns kapacitás, izületek mozgási tartománya, izomláz csökkentése, szezonális allergiák tüneteinek enyhítése, javítja a bőr minőségét és textúráját, illetve a rák kezelésében is segíthet, de ezzel kapcsolatban nagyon kevés információ lelhető fel jelen pillanatban. 

Az előbbiek közül a mi szempontunkból fontos fontos kiemelni az MSM bőrre kifejtett hatását. Az MSM egy 1981 óta szabadalmaztatott kén tartalmú vegyület, mely javítja a bőr megjelenését azáltal, hogy kén donorként viselkedik a kreatin szintézisében. Egy 2015-ös vizsgálatban a bőr megjelenése és állapota az MSM kezelés után szignifikánsan javult a szakértői osztályozás, a műszeres vizsgálatok és a résztvevők önértékelése alapján.  Mint arról már korábban szó volt a kreatin fontos építőköve a hajnak is, egyes kutatások szerint az MSM e tulajdonsága erősebbé teszi a hajat, míg más kutatások szerint magnézium-foszfát aszkorbillal együtt alkalmazva segít a hajnövekedésben, de ezzel kapcsolatban elég kevés kutatás található az irodalomban.

Kezdeti bizonyítékok állnak rendelkezésre a hasznosság biztosításához szükséges MSM-dózisra vonatkozóan, bár további kutatások zajlanak az optimális előnyök eléréséhez szükséges pontos dózis és a kezelés időtartamának meghatározása érdekében. Az általánosan bizotonságosnak elismert (Generally Recognized As Safe) anyagként jelölik meg az MSM-et. A legtöbb ember jól tolerálja napi 4 grammos dózist, kevés ismert és enyhe mellékhatással jár, egyéb kutatásokban 1,5-6 g közötti napi dózisokat lehet találni.

Az MSM megtalálható a kávéban, sörben, teában, paradicsomban, almában, de nagyon kis mennyiségben. 

SZELÉN

A szelén a bizonyos fehérjék nélkülözhetetlen alkotóeleme, amelyek számos biológiai funkcióban fontos szerepet játszanak, mint például az antioxidáns védekezésben, a pajzsmirigyhormonok képzésében, a DNS szintézisben, a termékenységben és a szaporodásban. A haj nyomelemeket főként a vérből tudja felvenni, a szelént is ilyen formában képes a haj mátrixába beépíteni a keratinizálás során. A szelén legalább 35 fehérje egyik alkotóeleme, amelyek közül sok enzim, és ezek hiánya a szervezetben hajhulláshoz vezethet. Noha a szelénhiány sokkal kevésbé gyakori, mint a szeléntúladagolás, a túlzott pótlás eredményeként a szeléntoxicitás is hajhullást eredményezhet. Az étrendben a szelént biztosító fő élelmiszerek a kenyér és a gabonafélék, a hús, a máj, a hal (tőkehal, tonhalkonzerv), a tojás és a tej/tejtermékek. A gyümölcsök és zöldségek általában viszonylag kis mennyiségű szelént tartalmaznak.

A szemlének közel sincs vége, cikkünk folytatásában megnéztük a további fontos összetevőket is, melyeket a legtöbb hajnövesztő szer is tartalmaz. Hatékonyak, vagy sem? Meglátjuk!

A cikkhez felhasznált források:

1.Zempleni, J. & Hassan, Y. I. Biotin and biotinidase deficiency. 3, 715–724 (2008). 

2.Trüeb, R. M. Oxidative Stress in Ageing of Hair. (2009). doi:10.4103/0974-7753.51923 

3.Karashima, T. és mtsai. telogen effluvium. 25, 210–213 (2012). 

4.Nadkarni, N., Gautam, M. & Godse, K. Role of Caffeine in the Management of Androgenetic Alopecia. 185–187 doi:10.4103/0974-7753.100094 

5.Butawan, M., Benjamin, R. L. & Bloomer, R. J. Methylsulfonylmethane : Applications and Safety of a Novel Dietary Supplement. 1–21 (2017). doi:10.3390/nu9030290 

6.Anthonavage M., Benjamin R.L., W. E. D. Effects of oral supplementation with methylsulfonylmethane on skin health and wrinkle reduction. Nat. Med. J. 7, (2015). 

7.Day, H. & Bruno, B. G. Have a “ Good. 1–4 (2009). 

8.Hanmugam, S. S. és mtsai. The Effect of Methylsulfonylmethane on Hair Growth Promotion of Magnesium Ascorbyl Phosphate for the Treatment of Alopecia. 17, 241–248 (2009). 

9.Mehdi, Y., Hornick, J., Istasse, L. & Dufrasne, I. Selenium in the Environment, Metabolism and Involvement in Body Functions. 3292–3311 (2013). doi:10.3390/molecules18033292 

10.Masumoto, K. és mtsai. Clinical features of selenium deficiency in infants receiving long-term nutritional support. 23, 782–787 (2007). 

11.Fairweather-tait, S. J. és mtsai. Selenium in Human Health and Disease 1 1 1. 14, (2011). 

12.Jugdaohsingh, R. Europe PMC Funders Group Europe PMC Funders Author Manuscripts SILICON AND BONE HEALTH. 11, 99–110 (2009). 

13.Jugdaohsingh, R. és mtsai. Dietary silicon intake and absorption 1 – 3. 6–12 (2018). 

14.Martin KR. The chemistry of silica and its potential health benefits. J Nutr Health Aging. 2007;11(2):94-97. 

15.Devi, P. B., Vijayabharathi, R. & Sathyabama, S. Health benefits of finger millet ( Eleusine coracana L .) polyphenols and dietary fiber : a review. 51, 1021–1040 (2014). 

16.Kumari, D., Madhujith, T. & Chandrasekara, A. Comparison of phenolic content and antioxidant activities of millet varieties grown in different locations in Sri Lanka. 474–485 (2017). doi:10.1002/fsn3.415 

17.Pizzino, G. és mtsai. Review Article Oxidative Stress : Harms and Benefits for Human Health. 2017, (2017). 

18.Xiang, J., Apea-bah, F. B., Ndolo, V. U. & Katundu, M. C. Henan University of Science & Technology , College of Food & Bioengineering , University of Malawi , Department of Human Ecology , Zomba , Malawi. Food Chem. (2018). doi:10.1016/j.foodchem.2018.09.120 

19.Chem, F. Content of Insoluble Bound Phenolics in Millets and Their Contribution to Antioxidant Capacity. 6706–6714 (2010). doi:10.1021/jf100868b 

20.Liu, Y. és mtsai. International Immunopharmacology Ferulic acid inhibits neuro-in fl ammation in mice exposed to chronic unpredictable mild stress. Int. Immunopharmacol. 45, 128–134 (2017). 

21.Petri H, Pierchalla P, T. H. The efficacy of drug therapy in structural lesions of the hair and in diffuse effluvium–comparative double blind study. 

22.Pinnen, F. és mtsai. Codrugs Linking L -Dopa and Sulfur-Containing Antioxidants : New Pharmacological Tools against Parkinson ’ s Disease. 6, 559–563 (2009). 

23.Blom, H. J. & Smulders, Y. Overview of homocysteine and folate metabolism . With special references to cardiovascular disease and neural tube defects. 75–81 (2011). doi:10.1007/s10545-010-9177-4 

24.Ganguly, P. & Alam, S. F. Role of homocysteine in the development of cardiovascular disease. 1–10 (2015). 

25.Garlick, P. J. 5th Amino Acid Assessment Workshop Toxicity of Methionine in Humans 1. 1722–1725 (2018). 

26.Hanratty, C. G., Mcgrath, L. T., Mcauley, D. F., Young, I. S. & Johnston, G. D. The e V ects of oral methionine and homocysteine on endothelial function. 326–330 (2001). 

27.Haulrik, N., Toubro, S., Dyerberg, J., Stender, S., Skov, A. R., & Astrup, A. Effect of protein and methionine intakes on plasma homocysteine concentrations : a 6-mo randomized controlled trial in overweight. 1202–1206 (2002). 

28.Borowczyk, K., Suliburska, J. & Jakubowski, H. Demethylation of methionine and keratin damage in human hair. Amino Acids (2018). doi:10.1007/s00726-018-2545-3 

29.Yale, K., Juhasz, M. & Atanaskova, N. Medication-Induced Repigmentation of Gray Hair : A Systematic Review. 92617, (2019). 

30.Sieve, B. F. CLINICAL ACHROMOTRICHIA. 93–94 (1941). 

31.ZARAFONETIS, C. J. D. Darkening of gray hair during para-amino-benzoic acid therapy. 399–402 (1950). 

32.Leach, M. J. & Page, A. T. Herbal medicine for insomnia : A systematic review and meta-analysis. Sleep Med. Rev. 24, 1–12 (2015). 

33.Srivastava, J. K., Shankar, E. & Gupta, S. Chamomile : A herbal medicine of the past with a bright future ( Review ). 895–901 (2010). doi:10.3892/mmr.2010.377 

34.Rodriguez-fragoso, L., Reyes-esparza, J. & Burchiel, S. W. Risks and benefits of commonly used herbal medicines in Mexico. 227, 125–135 (2008). 

35.Shukla, S. & Gupta, S. Apigenin : A Promising Molecule for Cancer Prevention. 962–978 (2010). doi:10.1007/s11095-010-0089-7 

36.Salehi, B. és mtsai. The Therapeutic Potential of Apigenin. (2019). doi:10.3390/ijms20061305 

37.Garre, A., Piquero, J., Trullas, C. & Martinez, G. Efficacy and Safety of a New Topical Hair Loss-Lotion Containing Adenosine , Biotin and Ginkgo biloba in Patients with Androgenetic Alopecia and Telogen effluvium : A Six-month Open-Label Prospective Clinical Study. 4, (2018). 

38.ChunYu Cao, YuLei Liu, Q. D. Effect of oleanolic acid on 5α-reductase activity, dpcs proliferation and gene expression correlated with androgenetic alopecia in vitro. 2159–2165 (2019). doi:10.19193/0393-6384 

39.Pickart, L., Vasquez-soltero, J. M. & Margolina, A. GHK Peptide as a Natural Modulator of Multiple Cellular Pathways in Skin Regeneration. 2015, (2015).